Elragadó történelmi hangulat, macskaköves utcák, egy gyönyörű, gótikus-reneszánsz vár, idilli kávézóteraszok, olcsó éttermek, bohém galériák, nyüzsgő piac, kastélyparknak is beillő temető, gyógyfürdő. Ez mind megtalálható egy horvát kisvárosban, a határtól nem messze. Egymás sarkát taposó turistahadak viszont nincsenek. Haladónak szóló hosszú hétvégés sorozatunkat Oslo és Poznań után egy kevésbé ismert gyöngyszemmel folytatjuk.

Csupán három órát kell érte Budapestről autózni, macskaköves utcák, barokk paloták, bohém galériák, cuki kávézóteraszok várják a látogatót. Annyira jó hely, hogy a Lonely Planet 2010-ben a Horvátországba látogatóknak első helyen ajánlotta, 2014-ben pedig a New York Times emlegette a kihagyhatatlan célpontok között. Tudják már merre járunk?

Nyugi vanGaléria: Varasd (23 kép)Fotó: mimi / Travelo

Eláruljuk: Varasdon (horvátul Varaždinnak hívják), Horvátország egykori fővárosában, mindössze 30 kilométerre a magyar határtól. Mi a Plitvicei Nemzeti Park után érkeztünk ide, és szeretettel ajánljuk ezt a megoldást önöknek is. A két látnivaló ugyanis pont ideálisan kitölt egy hétvégét. És hogy mit lehet itt csinálni?

folytatás a linken

• travelo

5 hely a Balaton északi partján, ahová el kell menned 2015-ben!

Elvarázsolt világra lel Budapesttől körülbelül 4-5 órányi autóútra, aki Stájerország északi részén azEnnstali Alpokba érkezik. Ausztria legfiatalabb, és egyben harmadik legnagyobb nemzeti parkjábanugyanis a vad mészkőfalak szurdokokkal és vízesésekkel keresztezve merednek az égbe, a monumentális hegyláncolat kalandos gerincei alatt pedig szelíden terülnek el az alpesi lankák.

Ilyen a mesevilág - vad gerincek alatt szelíd lankák terülnek el

Forrás: Havasi Boglárka

A Hochtor csúcsa a felszálló ködben

Forrás: Havasi Boglárka

A világ nyolcadik csodája is itt látható

Aki esetleg nem szereté végigtúrázni az itt töltött időt, hanem a kulturális látnivalókra is kíváncsi, annak mindenekelőtt érdemes megnéznie Admontban a világ legnagyobb kolostori könyvtárát (Benediktinerstift Admont Bibliothek & Museum),amelyet a világ nyolcadik csodájaként is emlegetnek.Ezért a címért egyébként több látnivaló vetekszik, mindenesetre az admonti apátság is közéjük tartozik a 19. század eleje óta.

Az apátsági múzeum körülbelül 3600 négyzetméteren terül el. Található itt még természettörténeti rész (Naturhistorisches Museum), művészettörténei múzeum (Kunsthistorisches Museum), osztrák kortárs gyűjtemény időszaki kiállításokkal (Museum für Gegenwartkunst), és 12. századi kéziratok is láthatóak. Szabadtéri programnak pedig itt van az apátság hatalmas gyógynövénykertje.

Az apátsági könyvtár

Forrás: Flickr/Alan Harris

Az alpesi környezetbe remekül illenek a hangulatos helyi városkák; Admont, Hieflau, Gstatterboden vagy Jonsbach például mind megérnek egy-egy sétát egy délutáni fagyizás, vagy egy esti beülős helykeresés erejéig.

Hesshütte és a Hochtor felé vezető út

Forrás: Havasi Boglárka

Felejthetetlen outdoor-élmények hegyen, vízen és két keréken

A Gesäuse Nemzeti Park egész évben kedvelt turistacélpont. Télen és kora tavasszal azért, mert a hófödte hegyek hótalppal vagy túrasível is bejárhatók, késő tavasztól ősz végéig pedig azért, mert akkor már a zöldellő erdők és a tarajos sziklafalak csalogatják az oda látogatót egyre feljebb.

A magasabb pontok igazi szezonja a nyár – a Hochtoron például még június elején is van hó, ezért hiába az ujjatlan póló és a rövidnadrág,nem biztos, hogy téli felszerelés és kötél nélkül el lehet érni a csúcsot.Az északi oldal legkedveltebb útvonala a Hesshütte, majd a Hochtor felé a Wasserfallweg, ami biztosított útnak számít, de nem nehéz, és nagyon jó élmény. Dél felől mehetünk turistaúton is; bár ennek az útnak is steigos-kapaszkodós a vége bizonyos magasság fölött.

Nyár eleji hófoltok a csúcs közelében - eddig fel lehet jönni gond nélkül, de itt, még ha csak egy kis szakasz erejéig is, nem árt a technikai felszerelés

Forrás: Havasi Boglárka

A Gesäuse Nemzeti Parkban az is megtalálja a számítását, aki nem szeretne csúcsokat hódítani: számos lehetőség nyílik itt ugyanis a hegyi túrákon és a sziklamászáson kívül a biciklizésre és a raftingolásra is; az előbbiről a kiépített bicikliutak, az utóbbiról pedig az Enns és a Salza gondoskodik.

Két nap Szkopje után az Ohridi-tó felé vettük az irányt, amely a macedón–albán–görög hármas határ közelében található. Erre a mintegy 180 kilométerre szánjunk három és fél órát, mert ennél gyorsabban bajos odajutni. Hogy albánok lakta vidéken járunk, abból is kiderült, hogy szinte minden házon fekete sasos, vörös lobogó lengedezett.

Az Ohridi-tó igazi balatoni hangulatot áraszt, a helyiek úgy is hívják: a macedón tenger. Mit is érdemes tudni erről a csodás tóról, amely az UNESCO világörökségi helyszíneinek egyike? Hát például azt, hogy a kontinens egyik legöregebb és legmélyebb tava, átlagos mélysége 155 méter, de a legmélyebb pontja 288 méter. A helyiek állítják, hogy régen az albán hadsereg három tengeralattjárója is cirkált a mélyén, de azért én ezt a bizarr infót fenntartásokkal kezelem.

A legemblematikusabb kép Macedóniából, a kaneói Szent Jovan-templom

Forrás: Németh András

A türkizkék tó ökoszisztémája egyedülálló. Az állat- és növényvilág nagy része endemikus faj, azaz csakis itt található meg. A két legcsodásabb tulajdonsága viszont az, hogy gyönyörű tiszta, egyes részeken akár 20 méter mélyre le lehet látni, nyáron pedig kellemes a hőmérséklete, akár 24-25 fokos is lehet. Vagyis a szintén tiszta svájci és norvég hegyi tavakkal ellentétben tökéletes a strandolásra.

Ráadásul olyan képeslapra illő városka is feszít a vízparton, mint maga Ohrid, amelynek építészeti és kulturális adottságait leginkább a bulgáriai Neszebarhoz hasonlíthatjuk. A városka a bizánci stílus gyöngyszeme, egykor a bolgár birodalom fővárosa is volt. Nevezték már szláv Jeruzsálemnek is, de a leghihetetlenebb adatot egy 17. századi török utazó írta le róla, ő összesen 365 templomot és kápolnát számolt össze a városban.

Egy hangulatos korzó Ohridban

Forrás: Németh András

Sör, csevap, sziklás strand és jó csajok

A város egyetlen hátránya, hogy felkapott turisztikai célpont, elsősorban a macedónok körében (nyugati turista inkább csak mutatóba akad). Egy augusztusi szombat estén semmivel sem nyüzsögnek kevesebben Ohrid macskaköves utcáin, mint a füredi mólón. Maga az élmény viszont, amit a város és a tó együtt tud nyújtani az utazóknak, egészen mesés.

Az ohridi strandok úgy néznek ki, hogy a városnak szilárd talapzatot biztosító sziklák lábánál kanyarog egy pallókból és cölöpökből összeeszkábált ösvény, amely több kis öblöcskét fűz láncszerűen össze. Ezek az öblök jelentik a strandokat, ahol vízen lebegő stégeken lehet heverészni a nyugágyakon. Minden öbölhöz tartozik egy kis csehó, ahonnan dübörög a Bulgáriából importált, vérpezsdítő csalgamuzsika.

Keskeny strandcsíkok a sziklák lábainál

Forrás: Németh András

A stégeken csini, lengén öltözött macedón lányok ételt és italt szolgálnak fel barátságosnak mondható árakon. Egy félliteres üveges sört 400–450 Ft-ért, míg egy ínycsiklandozó csevapcsicsatálat 1200–1400 Ft-ért vesztegetnek. Egy jó Skopsko sörrel, egy falat ajváros csevappal ritmikusan hullámozni a csalgazenére, közben hagyni, hogy a lábunkra fel-fel csapjon a tó langyos, de a forró nyári melegben mégis hűsítő vize – ez maga a paradicsom.

Az Ohridi-tavon fejlett a vízisport-kultúra, én például most láttam életemben először élőben űzni a flyboard elnevezésű extrémsportot, amely kb. abból áll, hogy egy vízsugár-meghajtású deszkán egyensúlyozva kell tíz méterrel a víztükör felett akrobatikázni, vagy éppen lebucskázni a víz alá, mint valami táplálékhalra lecsapó albatrosz.

Élet az Ohridi-tavon

Forrás: Németh András

Ohrid belvárosa megőrizte csodás középkori atmoszféráját. A balkáni viszonyokhoz szokott szemnek egészen üdítő az a pedáns rend és tisztaság, ahogyan a girbegurba régi utcácskákat karbantartják. (Ez csak a belvárosra érvényes, a külső részek már egészen más képet mutatnak.) A vallási építészet iránt érdeklődök Mekkája ez a hely, hiszen számtalan kora középkori bizánci templom és kolostor maradt itt fenn szépen restaurált állapotban.

A város és a tó legfőbb ékköve, szimbóluma a kaneói Szent Jovan-templom, amelynek sziluettje a víztükör fölé magasodik. A európai filmművészet rajongói biztosan felismerik az épületet, mivel többször feltűnik az egyik legismertebb macedón filmben, az Eső előtt című alkotásban, amely 1994-ben a macedón–albán etnikai konfliktusok meggyőző ábrázolásával nyert Arany Oroszlán-díjat a Velencei Filmfesztiválon. Nem kevésbé látványos a Szent Pantelejmon-monostor sem, amely szintén a tóval néz farkasszemet.

A Szent Pantelejmon és a macedón tenger

Forrás: Németh András

Ohridnál tökéletesebb nyaralóhelyet nem tudok elképzelni

A szálláskeresés során legfeljebb a bőség zavara okozhat gondot. Lényegében szinte minden kiadó, ezért a nagy versenyhelyzetre tekintettel megdöbbentően olcsón foghatunk ki luxuskategóriájú apartmanokat is. Nekünk öt csillaggal jelölt, a belváros szívében lévő vendégfogadóban sikerült egy zongorával és tóra néző erkéllyel bíró 50 négyzetméteres, kifogástalanul berendezett és tiszta szobát bérelni egy éjszakára 40 euróért. Négy főre, természetesen.

Szoba zongorával az ohridi Germanoff-villa apartmanjában

Forrás: Németh András

Ohridban pisztrángot illik vacsorázni egy halászcsárda tó fölé nyúló teraszán. Persze választhatunk mást is, például dolmát (hússal és rizzsel töltött szőlőlevél), selsko mesót (agyagedényben főtt pörköltféle, a tetején juhsajttal) vagy a népszerű tavche gravchét, ezt a nem éppen gyomorkímélő macedón specialitást, amely afféle babos-kolbászos-csülkös ragu.

De Ohridban nemcsak heverészni, jókat enni és templomokat becserkészni lehet, hanem esténként kiengedni a fáradt gőzt. Se szeri, se száma a jobbnál jobb tavernáknak, mulatóknak. Nyári estéken egyik lokálból a másikba hömpölyög a tömeg, többségében fiatalok, de azért minden korosztály képviselteti magát. Üdítő meglepetés volt, hogy milyen sok helyen van élő zene. Számtalan zenekar teremtett igazi stíluskavalkádot, a macedón folktól a nyolcvanas évek jugoszláv rockzenéjén át a brites beütésű szláv indie-popig szinte mindenben volt részünk.

Tóparti promenád a macedón Balatonon

Forrás: Németh András

A helyiek körében makacsul tartja magát a nézet, mely szerint a volt Jugoszlávia tagállamai közül Macedóniában a legszebbek a lányok. Kezdetben szkeptikusan fogadtam ezt a véleményt, de amikor belemerültünk az ohridi éjszakába, meg kellett állapítanunk, hogy a dolognak van némi valóságalapja, ráadásul a magyar diszkók törzsközönségének többségétől eltérően izgalmas koreográfiákat követve ropták a táncot.

Kristálytiszta víz és gyönyörű lányok

Forrás: Németh András

Ohridnál tökéletesebb nyaralóhelyet nehezen tudok elképzelni. Az idő mediterrán, a tó csodás, a hegyek festőiek, a város gyönyörű és izgalmas, az árak barátiak, a helyiek jó fejek, az ételek finomak, az éjszakák pörgősek, ráadásul nincsenek se angol, se orosz turisták. Mindenkinek csak azt tudom mondani, hogy adjon egy esélyt Ohridnak (és persze Macedónia többi részének), amikor a nyaralását tervezi. 

Olvassa el a beszámoló első részét is!